Valószínűleg sokan vannak, akiknél gyakran megesik, hogy van egy nagyon jó ötletük, csak éppen nem jöttek még rá, ugyanis a fejükben az agyuk mögött van ez, ami nem szokott kibújni: Csak akkor jön elő, amikor már valaki előttünk megszerezte a jó ötletet. Nos, az hogy egy nagyon komoly drámát csináljanak a részegekről, az nálam így esett le: "Hát persze! Hogy ez nekem még hogy nem jutott soha az eszembe!"

Utam ismét a Katona színházába vezet, csak most a Kamra nevű színpadukhoz, amely egy, a főépülettől különálló helyen volt. Ritkán érzem magam olyan szerencsésnek, mint mikor heti kétszer megyek Katonába. A darab lényege (akinek nem esett volna még le) annyi, hogy különböző karakterek részegen beszélgetnek egymással. Tehát prostituálttól kezdve üzletemberig mindenféle karakter szerepel, csak a lényeg, hogy totál be vannak rúgva. Amikor az ember ennyire picsókás, általában sokkal őszintébb, mint a hétköznapokban. Gyakran féltve őrzött titkokat is nagyon könnyen kinyög. Nem véletlenül hangzott el a darabban ez a mondat: 

Isten a részegeken keresztül kommunikál.

A darab vége felé, már mi is tisztán látjuk azt, hogy az állítás nagy valószínűséggel igaz lehet. Nagyon érdekesnek tartottam, hogy a "bolondságokat, hülyeségeket" a színészek akárhányszor ismételik újra, ugyanolyan vicces lesz, de mikor egyetlen egyszer mesélnek egy nagyon komoly részletet az ő életükből, akkor azonnal megfagy a levegő. A Gothár Péter rendezte előadás nagyon jól van kialakítva. Minden egyes jelenet, ahol megjelenik egy szereplő-gárda, egy sikátorban játszódik. Nagyon egyszerű ennek a folyósónak a stílusa (amit ráadásul maga a rendező talált ki!). A falak egyre keskenyebbek, minél távolabb van a nézőktől, majd a legvégén van egy hatalmas tükör, amitől még hosszabb lesz a sikátor. A rendezői adagolások (hol vicces, hol komoly) nagyon precíz és alapos. A néző sosem tudja, hogy mikor jön valami komoly dolog, de nevetés közben mindig arra vár, hogy egy apró részletet megtudjon az egyik szereplő életéből. S lassacskán, az elődás vége felé konkrétan mindenkinek kirajzolódik a promlémája, fájdalma. 

A színészek tökéletesen csinálják a dolgukat, mint mindig. Komolyan mondom, a Katonában csak a rendezőkkel kell óvatosnak lenni, de még azokkal is alig-ailg. Menjetek rá bátran, de előtte ne igyatok. Csak utána.