Sok-sok évnyi várakozás után megtörtént a lehetetlen. Sikerült egy Pintér Béla előadásra jegyet szereznem. Annyira boldog lettem, hogy végre belekóstolhatok az élő legenda egyik előadásába, amit eddig csak a Katonában játszanak, sehol máshol.

Mielőtt kifejteném hosszasan a darab lényegét, elmondanám annak aki eddig nem hallott róla, hogy ez a darab hatalmas port kavart a médiában. Pontosabban a média kavarta a port fölöslegesen, de ki tudja, lehet hogy jegyértékesítés szempontjából, talán jól is jött a botrány. Az egész onnan indult, hogy a darab főpróbájára egy politikai újságíró ment, el aki cikkével konkrétan elmesélte a történet lényegét, azaz mai nyelven "spoilerezett". (Akit nagyon érdekel, az ITT megtalálhatja a cikket. Nem javaslom az olvasását, ugyanis élményrontást okozhat a darabnál.) Erről később több másik újságíró is nyilatkozott azonnal. A botrány oka lényegében az, hogy sokan azt gondolták a sztori valós eseményeken alapul, ezáltal kibeszéli egy létező magyar politikus magánéletét. Szegény Katona színházat így sorra vádolták újságírók és politikai személyek is.

Ennyit a pletykákról. Következzen a lényeg! A darab egy nem valós helyszín, nem valós polgármester, nem valós magánéletéről szól. A darabot Pintér Béla írta és rendezte is. Már most tisztázom, hogy mindkettőben nagyon jó. A "háttérmunkások" (nevezzük most őket annak az egyszerűség kedvéért, de amúgy egyáltalán nem azok) közül is kiemelnék párat, akik maximálisan odatették magukat a díszlet és a zene tökéletessége érdekében. A csillagok, a forgó nappali, a teraszok, a kellékek. Egyikről se tudnám azt mondani, hogy fölöslegesen voltak ott, és kellően nagyra értékeltem azt, hogy nem raktak oda rengeteg bútort, hogy ezzel fejezzék ki, mennyire drága életet élnek a politikusok. Nagyon hitelesen ábrázolták egy mai jómódú polgármester lakását. A zene igazán érdekes, mert jelen van az előadás elejétől a végéig. Azért is különös, abszurd a darab, mert az egészet éneklik egy élő zongora-játék mellett. Alig volt alkalom, mikor nem énekeltek vagy zenéltek volna (általában csak hatásszünet miatt állt le mindketttő).

A színészek szimplán fantasztikusak, mint mindig. Rezes Judit, a politikus bánatos feleségét játszó karatker. Jordán Adél a férfi alkatú, olimpiai bokszolót játssza. Nagy Ervin a politikus. Bezerédi Zoltán a politikus jobb keze. Pálmai Anna a szerető. Rajkai Zoltán és Elek Ferenc pedig különböző szerepekben jelent meg a színpadon. Mindegyik emlékezetes volt. Nem tudnék kiemelni vagy háttérbe helyezni egyetlen színészt sem alakítása miatt. Tökéletesen adagolták az érzelmeket, a játékot a nézők felé. Őszintén meg se érdemelném, hogy ilyen brilliánsan mutassanak be egy előadást nekem és még 200 embernek. Tényleg csak ajánlani tudom, és ahogy csak tudtok szerezzetek jegyeket, mert hamar elkapkodják!